|
 |
|
|
... mint amikor még én fürdettem őt. Azok voltak csak igazán a csodálatos idők!
Napról-napra látni a szépen fejlődő, egészséges testüket: ahogy örülni tudtak a finom, meleg fürdőnek, a simogató anyai kéznek, a gyengéd becézgetésnek; maga volt a boldogság!
Ó, hogy mennyire tudom sajnálni nemzedékem apáit, mert kimaradtak mindebből! Részben azért, mert úgy gondolták, hogy az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lépett be, és szomorú szemmel nézett végig rajtunk. Nándi szó nélkül fordult ki a konyhából, Edit pedig anyai ösztöneitől vezérelve lépett hozzám, és segített fel a padlóról, vérző arcomat simogatva. Nándi dobogó lépteit hallottam, ahogy felrohan a lépcsőn, aztán becsapja maga mögött az ajtót.
- Szakítottam vele - mondta Edit, mintegy mellékesen.
- Rögtön gondoltam... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vágyak labirintusa
II. szín
VI. ének
,,Halljátok emberek! Nőül veszem! Így nyerjen kegyelmet!"
Elalél kis test, s hulltában két kar tartja őt meg.
Fellebben, e sötét lepel, s költő arca az,
Ki lehel csókot arájára, s hozva új tavaszt.
Zúg a tömeg, s kér az iszonyú halálból,
Pallos sújtson, nincs kegyelem, vé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vágyak labirintusa
III. szín
VIII. ének
Csendes éjszaka, még a hold is alszik kedvesen,
Álom rebben szememre, szunnyadt lelkem keresve.
Kergetek szerelmet, hőst, s epekedő embert,
Újra fiatalt, művészt, s szűz ifjú testet.
,,De nem akarok újra bűnt követni,
S nem akarom, hű ifjút szeretni,
Nem kell már a kósz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Kész, vége, ennyi volt.
Nekem annyire futotta. Soha nem fogom megtudni, hogy ki hordott a szíve alatt, ki nemzett erre a világra!
Soha nem tudom meg milyen az anyai babusgatás, simogatás, ölelelés.
Soha nem fogom megtudni, hogy milyen ha az embernek szerető testvérei, rokonai vannak!
Soha nem fogom megtudni, hogy milyen az olyan párkapcsolat, amikor nem kel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... énekeled,
másik világba repít.
Átölel az édes dallam,
beheged a vérző szív,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mint amikor még én fürdettem őt. Azok voltak csak igazán a csodálatos idők!
Napról-napra látni a szépen fejlődő, egészséges testüket: ahogy örülni tudtak a finom, meleg fürdőnek, a simogató anyai kéznek, a gyengéd becézgetésnek; maga volt a boldogság!
Ó, hogy mennyire tudom sajnálni nemzedékem apáit, mert kimaradtak mindebből! Részben azért, mert úgy gondolták, hogy az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... múlik el soha. Mert túl van téren és időn. Mindegy hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak egyszer, akkor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... múlik el soha. Mert túl van téren és időn. Mindegy hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak egyszer, akko... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... múlik el soha. Mert túl van téren és időn. Mindegy hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak eg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mint amikor még én fürdettem őt. Azok voltak csak igazán a csodálatos idők!
Napról-napra látni a szépen fejlődő, egészséges testüket: ahogy örülni tudtak a finom, meleg fürdőnek, a simogató anyai kéznek, a gyengéd becézgetésnek; maga volt a boldogság!
Ó, hogy mennyire tudom sajnálni nemzedékem apáit, mert kimaradtak mindebből!
Részben azért, mert úgy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lelkek rúgkapálása is; a lelki vergődés rajza." (Czine Mihály) Az Úri muri kapcsán Kodolányi Gyula fogalmazta meg Móricz viszonyát a dzsentrihez: ,,Ez a regény ökölcsapás. De simogatás is. Mert benne van minden sorában, hogy véreim, én is közétek tartozom, és nagyon sajnállak benneteket - magamat."
Az életmű kivételes pillanataként szól Móricz a szerele... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... magad! Az hiányzik még, hogy most érjen valami téged, mikor nincs egy árva unikornisunk sem! Nyugodj meg Ferdel! - fogta most már két kezébe Ferella Ferdel kezét, és lágyan paskolta, simogatta azokat.. - Minden rendben lesz, minden rendben. Maradj itt kicsit megnézem, hogy hogy állnak a készülődéssel! - felállt, és elment a törpelakok felé.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... múlik el soha. Mert túl van téren és időn. Mindegy hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak egyszer, akk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mint amikor még én fürdettem őt. Azok voltak csak igazán a csodálatos idők!
Napról-napra látni a szépen fejlődő, egészséges testüket: ahogy örülni tudtak a finom, meleg fürdőnek, a simogató anyai kéznek, a gyengéd becézgetésnek; maga volt a boldogság!
Ó, hogy mennyire tudom sajnálni nemzedékem apáit, mert kimaradtak mindebből! Részben azért, mert úgy gondolták, hogy az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... múlik el soha. Mert túl van téren és időn. Mindegy hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak egyszer, akkor is szeretlek. Nem kell veled élnem, nem kell naponta látni, érinteni, ölelni, simogatni téged. Elég, ha megpillantlak a vonatablakban. Vagy még annyi se kell. Csak tudni, hogy vagy.
Müller Péter
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mint amikor még én fürdettem őt. Azok voltak csak igazán a csodálatos idők!
Napról-napra látni a szépen fejlődő, egészséges testüket: ahogy örülni tudtak a finom, meleg fürdőnek, a simogató anyai kéznek, a gyengéd becézgetésnek; maga volt a boldogság!
Ó, hogy mennyire tudom sajnálni nemzedékem apáit, mert kimaradtak mindebből! Részben azért, mert úgy gondolták, hogy az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Új élet, új dal
Születés
...,,-Sötét éjszaka, s bársonytapintás,
Lágy fuvallat, szerető anyai símogatás.
Álmok, csak álmok, suttogó szó,
Majd halk csengő ének, muzsikaszó."
,,-Harsány kacagás, boldogító igen-jövő,
Hagyatékul szerelem, két szív, emberöltő.
Míg magányomban álmodom ébren,
Szavakat, s ve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mint amikor még én fürdettem őt. Azok voltak csak igazán a csodálatos idők!
Napról-napra látni a szépen fejlődő, egészséges testüket: ahogy örülni tudtak a finom, meleg fürdőnek, a simogató anyai kéznek, a gyengéd becézgetésnek; maga volt a boldogság!
Ó, hogy mennyire tudom sajnálni nemzedékem apáit, mert kimaradtak mindebből! Részben azért, mert úgy gondolták, h... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... múlik el soha. Mert túl van téren és időn. Mindegy, hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak egy... |
|
|
|
|
|
